Védett növények áttelepítése 
  - miért nem sikerül  
     A képmutatóan 
  "zöldmezős beruházásnak" titulált természetpusztító akciók hasonlóan 
  álszent továbbszépítését szolgálják a növényáttelepítések. Ezek azt a célt szolgálják, 
  hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta se maradjon meg.
     Erre milliókat lehet költeni, hogy mutassuk határtalan jószándékunkat! 
  A természetvédelem jobb sorsra érdemes szakembereivel végezteti valaki(k), általában 
  hatóságnak álcázva magát. Szegény botanikusaink ásnak, ültetnek, vizet hordanak, 
  annak a biztos tudatában, hogy munkájuk még annyi eredménnyel sem fog járni, 
  mintha homokot hordanának a Szaharába. Nem kell a példáért messzire menni! Ott 
  a Tétényi-fennsík esete. Tele védett növény és állatfajokkal, és a Fenntartható 
  Fejlődés felkent bajnokaival. Szegény fennsík! Túl közel került a fővároshoz! 
  Azt azért nem gondolhatják komolyan ezek a "hülye zöldek", hogy ilyen 
  értékes terület majd dzsumbuj-parlag marad! Át is lett egy csomó növény telepítve. 
  El is pusztult tudtommal mind egy szálig. Ettől még ritkábbak, így értékesebbek 
  lettek! Kettős értékteremtés, Bush után szabadon.(Úgy tudom ő mondta egy védett 
  madarakkal tele sziget bombáztatása utáni tiltakozásra, hogy így még ritkábbak 
  és értékesebbek lesznek ezek a madarak!) Most a Zengő kapcsán kezdték emlegetni 
  az áttelepítést, mint lehetőséget.
     És miért ne?! Hol van az megírva, hogy nem lehet? Nos, itt:
      Most elsősorban a szárazságtűrő növényekről beszélek, mivel 
  ezek ún. panorámás, netán körpanorámás helyeken tenyésznek, ezért a legtöbb 
  gondot ezek okozzák. Hogy képzelik ezek a gyomok, hogy ott csak úgy elvadulnak, 
  és elveszik a helyet a mérhetetlenül értékesebb lakóparkoktól! Azonnal át kell 
  őket telepíteni! DE hova? Másik körpanorámába? Na azt azért mégse! Valami gödrösebb 
  helyre, amit egyelőre még nem akarunk feltölteni. Vagy az ELTE Füvészkertjébe, 
  az úgyis arra való! (bár oda is tök zsír lakópark épülhetne!)
      A szárazságtűrő növények egyik jellemző tulajdonsága, hogy 
  nem ott a gyökérzetük, ahol a növény látszik. Az csak a jéghegy hajtáscsúcsa 
  (képzavar). A növény valamikor, egy esős nyáron kicsírázott, lehet, hogy ötszáz 
  éve. Aztán jött az aszály és kiderült, hogy nem jó a születési hely. A növény 
  olyan, mint a magyar munkanélküli. Nem mobil. De ez csak a látszat! A föld alatt 
  elindulnak a gyökerek a víz után, mint metróhálózat a nagyvárosban. Nagyon sokszor 
  méterekre, akár tíz méterre is eljutnak az eleinte cérnavékony felderítők, míg 
  meg nem találják azokat a helyeket, ahol valami okból több víz van.(1.ábra) 
  Nem sok, de van. Lehet ez egy felszínen fekvő, vagy eltemetett kő talajharmattól 
  nyirkos alja, vagy egy mélyedés ahol tovább tart az árnyék.(2.ábra)
     Ahogy talál a felderítő egy ilyen helyet, azonnal gyökérágakat 
  növeszt, de indul is tovább, mintha sejtené, hogy nem kiapadhatatlan ez a forrás. 
  Így alakul ki évek, évtizedek alatt az a gyökérrendszer, ami összeségében több 
  kilométer is lehet, és el tud látni vízzel, tápanyaggal egy - néha csak tenyérnyi 
  - növényt. A növény töve körül általában csak kettő-három, drótszerűen szívós 
  gyökér van, ezek csak a "vízvezetékek".
  Áttelepítéskor ezeket vágjuk el.(3-4.ábra) A kilométernyi 
  gyökérből 20-30 centit! Aztán várjuk az eredményt, mintha nem tudnánk, mit tettünk. 
  Olyan, minha egy elefántnak az ormányát levágnánk, azt vinnénk az állatkertbe!Az 
  a böhönc nagy dög hova férne!
      Így aztán, a gyökércsonkok megpróbálnak tovább növekedni, 
  de mivel ekkor már cserépben vannak, hamar megtalálják határaikat. A cserép 
  falait szépen körbenövik, kialakítva egy posztószerűen tömött gyökérgubancot.(5.ábra) 
  (Műanyag cserepeknél ez nem olyan kifejezett.) A cserepes növénynek ez megfelel, 
  hiszen öntözik. Aztán jön a "való világ"! Vissza a természetbe. A 
  kiültetett növényt egyszer megöntözik. Ha szerencséje van, eső is lesz. A párologtató 
  felület a kilométeres gyökérzethez szabva, de a gyökerek most egy négyzetdeciméter 
  "vízgyűjtővel" rendelkeznek az eddigi száz-kétszáz m2 helyett. 
  
Ennek ellenére néhány növény 
  még egy évet kibír.
     Viszont a beruházó kifizetett bizonyos számlát az áttelepítés 
  költségére, és ezután sem Isten, sem hatóság nem szólhat rá egy rossz szót sem! 
  Még fel is háborodik, ha szembesítik az eredménytelenséggel. Ő fizetett, sőt, 
  jól fizetett! Milyen munkát végeztek a szakemberek? Örüljenek, ha nem jelenti 
  fel őket!
  ...és a panorámás, körpanorámás száraz élőhelyen kivirul a (lakó)park.
  Itt a vége.