Mecsek-szindróma 



  

   Még nem döntöttem el, az orvostudomány mely tájára soroljam a címben szereplő betegséget, amely korántsem korlátozódik a Mecsek térségére, de mint legjellemzőbb esetet, névadóvá tettem. A szóban forgó betegség talán a szemészet hatáskörébe tartozik: optikai csalódás, aránytévesztés, és súlyos csőlátás a jellemző tünetei. Miről van szó? Van ugye, a Zengő. Egyébként minden gúnyos felhang nélkül; gratulálok a Greenpeace-nek, és segítőinek! Azzal is tisztában vagyok, hogy nem jut belőlük minden, rosszban sántikáló munkagép elé! DE!

   Ha néhány kilométerrel nyugatra tekintettek volna (oly magas a Zengő!), azonnal felmérhették volna, hogy lehet, hiábavaló a küzdelem. Hagyhatták volna épülgetni a radarállomást, pár év múlva úgyis kibányászták volna alóla a hegyet. Viszont, a radarállomások fő jellegzetessége, hogy ha a hegyet kiveszik alóluk, leesnek. Régen egy előrelátó úriember azt mondta: "vigyázó szemetek Párisra vessétek" (vagy valami ilyesmit), de ha odáig nem láttok, legalább arrafelé! Mondjuk, Bükkösdig.

   Ott ugyanis, minden felesleges aggályoskodás nélkül alakulgat egy "aprócska" dolomitbánya (mindig ez a dolomit! Hívjuk inkább frekventált üledékes kőzetnek!). Ez a dolomitbánya lesz az alapja egy természetesen környezetvédő hatású (bio-) cementgyárnak. Aztán, majd kell hozzá agyag is. Most hirtelen nem tudom, a Zengő miből van. Bízzunk benne, hogy nem frekventált üledékes kőzetből!

   A terület, vagyis Bükkösd környéke eddig valahogy kimaradt a fenntartható fejlövés áldásos hatásaiból, és egyesek szerint nem is kér belőle. Mások szerint de. Ebből népszavazás lesz! Persze, majd csak akkor, ha nincs mit visszacsinálni. A Madártani Egyesület helyi madarászai, és helybeli, "fészküket" féltő egyedek, egyesületek tiltakoztak, tiltakoznak, aláírást gyűjtenek.

   És a Greenpeace? A Zengőnél nagyságrendekkel nagyobb területről van szó! Tudtommal, már van bánya, már csak fejleszteni kell. Folyik a helyiek agymosása; munkalehetőség, iparűzési adó, mindenkinek tejjel-mézzel-cementporral Kánaán. Aztán majd felvesznek vagy tíz helybelit, akiket hamarosan kirúgnak. Készül a HATÁSTANULMÁNY! Természetesen, ezt mindig a beruházó fizeti.

   Miért van az, hogy az ilyen helyen nem találnak semmit, ami védelemre érdemes? Vagy ha igen, az átültethető, megváltható ezzel-azzal.Egyáltalán, kell cementgyár? Eddig azzal volt tele a vízcsap is, hogy mind tönkrement, ukrán-román mindent tarol cementfronton.

   Mint mondtam, nem csak a Mecsek, nem csak Bükkösd. Ott van közvetlen közel Abaliget, Orfű, barlangostól, erdőstől. Mint tudjuk, a cseppkőbarlangok mészkőben vannak! Legyen akkor cement- és mészmű! (Ez csak a privát rémálmom.)

   "Ugorgyunk! " mondta Pósalaky bácsi. Tapolcai-medence. Ugye, egy medence van a gödörből, és annak a széléből. Itt-ott lehetnek benne kupacok, (Badacsony, stb.) de attól még medence. Minek fogjuk hívni, ha a szélét kicsit szétbányászgatjuk? Talán Kisalföld 2., mint a Cápa? Egyébként, ha feltöltjük a medencét, akkor is medencei jellegében gyalázzuk meg. Ez is folyamatban van. Nemzeti Park területén, úgy tűnik, engedéllyel (vagy csak bátran!) töltögetik szorgosan forgolódó teherautókról a szeméttel, fotellal dúsított építési törmeléket.

   Ha megyünk egy km-t, tábla hirdeti: fekete kerti (?) föld eladó! Értsd alatta: tőzegből képződött kotu, aminek a tetején többnyire erősen védett láprétek csúfoskodnak! Le velük!

   ...és ezt még egyiket sem láttam két reklám közé beszorítva.

   Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy én egy erősen tájékozatlan falusi állampolgár vagyok! Ez a harmadik állampolgárságom! (de a másik kettőt felülírja.) Ha a Greenpeace mégis, a tudtom nélkül, ezeknél az eseteknél is teljes rendíthetetlenséggel fellépett, hamut hintek fejemre, megszaggatom ruháimat, vagy valakiét, úgy fogok esdekelni bocsánatukért!

   A gúnyolódást kérem, írják a műfaj rovására! Maradok őszinte tisztelőjük, esetleg támogatójuk.

                                                                        Dr. Takács Géza



 

                                                                         

                                               

    A cikk a Környezetünk Magazinban jelent meg (www.kornyezetunk.hu)először.

 

 Vissza a főoldalra